Ismerkedj Velünk

Lánczos Kornél  (1893-1974) 1916-ban végzett a budapesti Tudományegyetemen, majd Tangl Károly tanársegédje lett a bp.-i Műegyetem fizikai tanszékén. Doktori értekezése 1919-ben készült el, megvédésére azonban csak

1921-ben került sor Ortvay Rudolfnál. Hamarosan emigrált, előbb Frankfurtban, majd Berlinben dolgozott, s itt került szoros kapcsolatba Einsteinnel. Ez a kapcsolat személyes barátsággá és munkakapcsolattá is fejlődött, 1928–29-ben Einstein munkatársa volt. A 30-as években előbb Angliába, majd az Egyesült Államokba ment. Hosszabb ideig az Indiana állambeli Lafayette-ben a Purdue egyetemen dolgozott. Az 50-es években visszatért Európába. Az írországi Dublin Institute for Advanced Studies a munkahelye élete végéig.

Tudományos tevékenysége a relativitáselméleti kutatásokkal indult. Eredményei az ún. egységes térelmélet (unified field theories), tehát a gravitáció és az elektrodinamika egységesítése szempontjából épp oly jelentősek, mint a nemlineáris gravitációs térelmélet és a mozgástörvények kapcsolatának kiderítésében. Vizsgálatainak másik iránya a modern kvantummechanika matematikai apparátusának kidolgozásával kapcsolatos. Az integrálegyenletek elméletének oldaláról közelítette meg a sajátérték-problémát. A modern analízis gyakorlati problémái is érdekelték.

Igen sok olyan közelítő eljárás kidolgozása fűződik nevéhez, melyek gyorsan konvergálnak, és ami a legérdekesebb: a felfedezésük után megszületett elektronikus számítógépek algoritmusai számára könnyen adaptálhatóak. Matematika- és fizikatörténettel is foglalkozott.